[Psychological impact of COVID-19 pandemic on health care workers in a traumatological unit].

A COVID–19-világjárvány pszichés hatása a traumatológiai ellátásban dolgozókra.

Publisher: Akademiai Kiado Country of Publication: Hungary NLM ID: 0376412 Publication Model: Electronic-Print Cited Medium: Internet ISSN: 1788-6120 (Electronic) Linking ISSN: 00306002 NLM ISO Abbreviation: Orv Hetil Subsets: MEDLINE

Publication: 2007- : Budapest : Akademiai Kiado
Original Publication: Pest : Markusovszky Lajos

COVID-19*/epidemiology; Humans ; Pandemics ; Health Personnel/psychology ; SARS-CoV-2 ; Depression ; Anxiety

Keywords: COVID–19-pandemic; COVID–19-pandémia; Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ; Dr. Manninger Jenő Traumatological Center; depression; depresszió; egészségügyi dolgozók; health care workers; psychological distress; pszichés zavarok
Local Abstract: [Publisher, Hungarian] Bevezetés: A COVID–19-osztályokon a betegeket ellátó egészségügyi szakemberekre szélsőséges pszichés teher nehezedett, mely felmerülő pszichés stresszorok rövid, közép és hosszú távon egyaránt éreztetik hatásaikat, különböző pszichés tüneteket, megbetegedéseket generálva. A COVID–19-pandémia pszichés szempontból is katasztrófahelyzetnek tekinthető, mely halmozott és sűrített lélektani krízishelyzeteket jelent a betegnek, az őt ellátó szakembernek és a társadalomnak egyaránt. Célkitűzés: A Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban végzett kutatásunk az Intézetben dolgozó egészségügyi személyzet pszichés állapotát mérte fel a harmadik hullám lecsengése után 2 hónappal, 2021 nyarán, még a negyedik hullám indulása előtt. Módszer: Az online kérdőívcsomag kitöltésére 123 egészségügyi dolgozó vállalkozott, és ebből 88-an fejezték be a teljes kitöltést. Az általunk alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Beck Depresszió Kérdőív – rövid változat, Spielberger Állapotszorongás Kérdőív, Események Hatása Kérdőív – javított változat, Megküzdési Módok Kérdőív. A pszichopatológiai tünetek előfordulási gyakoriságát leíró statisztikával jellemeztük, a demográfiai tényezők és a COVID–19-ellátásban való részvétel hatásának vizsgálatára többszörös lineáris regresszióelemzést alkalmaztunk. A megküzdési módok és a pszichopatológiai tünetek kapcsolatát Pearson-féle korrelációval jellemeztük. Eredmények: A kitöltők 52%-a szenved alvászavarban, enyhétől a súlyosig terjedő spektrumon. A dolgozók 61%-a szenved a depresszió különböző súlyosságú tüneteitől. 88%-uk jelölte a krónikus fáradtság tüneteit, különböző szinteken. 44,2%-uk szenved különböző erősségű szorongásos tünetektől, míg 75%-uk szenved a poszttraumás stressz-zavar különböző intenzitású tüneteitől. A dolgozók 29,8%-a számolt be megnövekedett szénhidrát-, alkohol- és gyógyszerhasználatról. A szorongás és a depresszió a családi állapottal, a poszttraumás stressz tünetei a foglalkozással mutattak összefüggést, a magyarázott variancia azonban nem volt magas. Az érzelemfókuszú megküzdés szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a pszichopatológiai tünetekkel. Megbeszélés és következtetés: Az általunk vizsgált mintán a kapott eredmények alátámasztják a többi hazai és nemzetközi kutatás eredményeit, miszerint a pandémia súlyos pszichés terhet rótt az egészségügyi dolgozókra is. Fontos azonosítani a pszichés tünetképzés szempontjából a fokozott rizikónak kitett csoportokat. Orv Hetil. 2023; 164(52): 2046–2054.

Date Created: 20231231 Date Completed: 20240103 Latest Revision: 20240113

20240113

10.1556/650.2023.32924

38160433