[Sick-pay trends of the National Health Insurance Fund of Hungary between 1997 and 2017].

Az Egészségbiztosítási Alap táppénzes trendjei Magyarországon 1997 és 2017 között.

Publisher: Akademiai Kiado Country of Publication: Hungary NLM ID: 0376412 Publication Model: Print Cited Medium: Internet ISSN: 1788-6120 (Electronic) Linking ISSN: 00306002 NLM ISO Abbreviation: Orv Hetil Subsets: MEDLINE

Publication: 2007- : Budapest : Akademiai Kiado
Original Publication: Pest : Markusovszky Lajos

Financial Management*; Insurance Coverage/*economics ; National Health Programs/*economics ; Sick Leave/*economics ; Sick Leave/*statistics & numerical data; Employment ; Female ; Humans ; Hungary ; Male ; Sick Leave/trends

Introduction: The role of sick-pay is to compensate for loss of wage in case of incapacity for work, to ensure that there will be no break in the existential state of the incapacitated person.
Aim: The purpose of our research was to examine data on sickness benefit and payroll data for the period 1997-2017.
Data and Methods: Our research was based on the data of the National Health Insurance Fund of Hungary, the Hungarian Central Statistical Office, the State Audit Office of Hungary and the Hungarian State Treasury as well as on the background reports of the European Commission's Social Protection Committee and the Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD), and it is based on the legal environment of sick-pay.
Results: In 1997, there were 119 000 of 3.558 million, in 1998 114 000 of 3.530 million, in 1999 115 000 of 3.433 million, in 2000 112 000 of 3.465 million, in 2006 100 000 of 3.523 million, in 2012 55 000 of 3.769 million entitled people on sick leave on average per day. In 2017, the number of entitled persons increased to 4.018 million, while the average number of sick days per day was 70 000. According to data from gender and age-based analysis, in most cases, women with childbearing were on sick-leave, the proportion of males was higher in relation to industrial accident. Between 2014 and 2016, the proportion of women on sick leave per day was 59-60%, while the major reason for sick-pay among men was the industrial accident. The distribution by age did not change significantly. In 2014-2015, the age-group 30-34, while in 2016 the age-group 35-39 had the highest utilization of sick-pay.
Conclusion: We can conclude that the use of sick-pay is affected by the employment rate, legal changes affecting the amount of sick-pay and social trends like substitution difficulties due to labor shortages and fear of losing jobs. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 37-42.

Keywords: Egészségbiztosítási Alap; National Health Insurance Fund of Hungary; cash benefits; pénzbeni ellátások; sick leave; sick-pay; táppénz; táppénzkiadás
Local Abstract: [Publisher, Hungarian] Absztrakt Bevezetés: A táppénz szerepe, hogy keresőképtelenség esetén az elveszített keresetet pótolja, biztosítsa, hogy a keresőképtelen személy egzisztenciális állapotában ne legyen törés. Célkitűzés: Kutatásunk célja a táppénz igénybevételére és a táppénzkifizetésekre vonatkozó adatok feldolgozása volt az 1997 és 2017 közötti időszakra. Adatok és módszerek: Kutatásunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és a Magyar Államkincstár (MÁK) adatsoraira, az Európai Bizottság Szociális Védelmi Bizottsága (SPC) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéseire, továbbá a táppénzre vonatkozó jogszabályi környezet elemzésére épül. Eredmények: 1997-ben 3,558 millió jogosultból 119 ezer, 1998-ban 3,530 millió jogosultból 114 ezer, 1999-ben 3,433 millió jogosultból 115 ezer, 2000-ben 3,465 millió jogosultból 112 ezer, 2006-ban a 3,523 millió jogosultból már csak 100 ezer, 2012-ben a 3,769 millió jogosultból 55 ezer fő volt táppénzen átlagosan naponta. 2017-re a jogosultak száma 4,018 millióra nőtt, ezzel párhuzamosan az egy napra jutó táppénzesek átlagos száma 70 ezer volt. A nem és kor szerinti elemzés adatai alapján a legtöbb esetben gyermekes nők voltak táppénzen, a férfiak aránya csak az üzemi balesetekkel összefüggésben volt magasabb. 2014 és 2016 között a naponta átlagosan táppénzen lévő nők aránya már 59–60% volt; a férfiak körében továbbra is az egyéb baleset volt a táppénz igénybevételének fő oka. A korcsoportok szerinti megoszlás nem változott lényegesen. 2014-ben és 2015-ben a 30–34, 2016-ban a 35–39 évesek vették igénybe a leggyakrabban a táppénzellátást. Következtetés: Megállapítható, hogy a táppénz igénybevételére a foglalkoztatottsági ráta, a táppénz összegére vonatkozó jogszabályi változások és olyan társadalmi tendenciák is hatással vannak, mint a munkaerőhiány okozta helyettesítési nehézségek, a munkahely elveszítésétől való félelem. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 37–42.

Date Created: 20190207 Date Completed: 20191105 Latest Revision: 20191105

20240628

10.1556/650.2019.31391

30724605