Az erdőállományok talajvíz utánpótlódásra gyakorolt hatásának vizsgálata kecskemét-ménteleki mintaterületen. (Hungarian)

Investigation of the impact of forest stands on groundwater recharge in the Kecskemét-Méntelek study area. (English)

The issue of groundwater depletion which affecting the Great Hungarian Plain, especially its Sand Ridge region, brings about severe ecological and economic consequences. Research on the possible causes behind this phenomenon has been ongoing for decades, yet determining their relative importance remains a subject of scientific debate to this day. Several authors highlight the significance of afforestation in reducing groundwater levels. This can occur through two mechanisms: water uptake by vegetation and reduction in recharge from precipitation (interception, soil moisture uptake). We examined these mechanisms based on soil moisture and groundwater data measured at depths of 90, 150, and 200 cm with high temporal resolution at a black locust (Robinia pseudoacacia) and a black pine (Pinus nigra) stands in our sample area which was established in the Sand Ridge at Kecskemét-Méntelek. Based on the data, it can be concluded that there is no direct or indirect water uptake from the groundwater, presumably due to a significant horizontal distance between the root zone and the groundwater. In the case of soil moisture, the drying effect of forest stands is clearly evident in the shallower layers during the growing season. However, based on soil moisture data from deeper layers, it can be stated that theoretical groundwater recharge from precipitation is only possible beneath the black locust stand. The apparent contradiction can presumably be explained by the influence of macropores formed by the root system. This is supported by the significant difference observed between the black locust and black pine stands. Our conclusion is that forest stands can have significantly different local effects on groundwater levels. Therefore, rather than making general conclusions, understanding the processes behind these effects requires monitoring data examining several elements of the specific hydrological system. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Az Alföldet, azon belül is különösen a Homokhátságot érintő talajvízszint süllyedés, súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel is járó problémakör. A jelenség hátterében álló lehetséges okokkal kapcsolatban több évtizede zajlik kutatómunka, ugyanakkor ezek relatív súlyának meghatározása a mai napig tudományos vita tárgyát képezi. Több szerző is kiemeli az erdőtelepítések talajvízszint csökkentő hatásának fontosságát. Ez a hatás két módon, a vegetáció vízfelvétele, illetve a csapadékból történő utánpótlódás csökkentése (intercepció, talajnedvesség felvétel) által jelentkezhet. Ezen mechanizmusok működését vizsgáltuk meg egy akác (Robinia pseudoacacia) és egy fekete fenyő (Pinus nigra) állomány esetében a Homokhátságon, Kecskemét-Ménteleken kialakított mintaterületünkön, 90, 150 és 200 cm-es mélységben, nagy időbeli felbontással mért talajnedvesség, illetve talajvíz adatokra alapozva. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a talajvízből nem történik közvetlen, vagy közvetett vízfelvétel, aminek oka vélhetően a gyökérzóna és a talajvíz közti igen jelentős horizontális távolság. A talajnedvesség esetében a sekélyebb rétegekben egyértelműen jelentkezik az erdőállományok szezonális szárító hatása. Ugyanakkor a mélyebb rétegek talajnedvesség adatai alapján kijelenthető, hogy a csapadékból történő talajvíz visszatöltődésre leginkább az akác állomány alatt van elméleti lehetőség. A látszólagos ellentmondás feltételezhetően a gyökérzet által kialakított makropórusok hatásával magyarázható. Ezt támasztja alá az akác és fekete fenyő állományok közti igen jelentős eltérés is. Következtetésünk, hogy az erdőállományok lokálisan jelentősen eltérő hatást gyakorolhatnak a talajvízszintre. Ezért a lezajló folyamatok hátterét, általános jellegű megállapítások helyett, az adott hidrológiai rendszer több elemét vizsgáló monitoring adataira alapozva lehetséges csak felderíteni. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Agrochemistry & Soil Science / Agrokémia és Talajtan is the property of Akademiai Kiado and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)