A nem pénzügyi szolgáltatók a pénzmosás elleni intézményrendszerben. (Hungarian)

Designated non-financial businesses and professions in the anti-money laundering framework. (English)

Aim: The study briefly sums up the position of the designated non-financial businesses and professions (DNFBPs) within the anti-money laundering framework while describing the main risks associated with these type of service providers. The study covers the willingness of the DNFBPs to file suspicious activity reports (SARs) to the financial intelligence unit and tries to assess potential solutions to mitigate money-laundering related risks. Methodology: The study examines the relevant international literature, guidances, the legal acts of the European Union and Hungary. The study also uses statistical data available to the Hungarian Financial Intelligence Unit. The statistical data originating from the database of the Hungarian Financial Intelligence Unit are based on either data submitted by the obliged entities (e.g. electronic register of designated persons, submitted of SARs) or based on data recorded by the Hungarian Financial Intelligence Unit on the conducted procedures. The datasets are partially recorded automatically by the IT infrastructure and partially recorded manually. The manually recorded datasets are checked again to ensure accuracy of the data. Hence, the data originating from the database of the Hungarian Financial Intelligence Unit can be deemed reliable. The study uses descriptive statistical methodology. Findings: It can be established that designated non-financial businesses and professions face considerable money laundering risk that causes a substantial vulnerability in the anti-money laundering framework not only in Hungary, but in the EU and worldwide. The deficiencies among others cause an exceptionally low willingness to submit suspicious activity reports. Recognizing the vulnerabilities, the relevant international organizations and the EU urges actions that lead to tighter supervision on non-financial businesses and professions and closer cooperation between the supervising authorities. These actions aim to reduce the money laundering risks posed by the sector. Value: The study examines several years' statistical data and compares them to the actual trends prevalent in the field of non-financial businesses and professions and draws attention to a sector overlooked in the aspect of money laundering risks. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Cél: A tanulmány röviden áttekinti a nem pénzügyi szolgáltatók szerepét a pénzmosás elleni intézményrendszerben, bemutatva azok különböző típusait, az általuk nyújtott szolgáltatásokban pénzmosási szempontból rejtőző főbb kockázatokat. Emellett kitér a szolgáltatók pénzügyi információs egység felé megnyilvánuló bejelentési hajlandóságára, illetve bemutatja a felmerülő kockázatok csökkentésének lehetőségeit. Módszertan: A tanulmány elkészítésekor a releváns nemzetközi szakirodalom, ajánlások és európai uniós, valamint magyar jogszabályok kerültek áttekintésre. A tanulmányhoz felhasználásra kerültek a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda rendelkezésére álló statisztikai adatok is. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda adatbázisából származó adatok vagy a szolgáltatók által tett adatszolgáltatásokon alapulnak (például eKSZNY, bejelentések száma), vagy a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által lefolytatott eljárásokon, melyek részben automatikusan, informatikai rendszer által kerülnek legyűjtésre, részben manuális feldolgozás által. A manuálisan bekerülő adatok visszaellenőrzésre kerülnek az adatok pontossága érdekében. Így megállapítható, hogy a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda adatbázisaiból származó információk jellemzően megbízhatók. A tanulmány leíró statisztikai módszert alkalmaz. Megállapítások: Megállapítható, hogy a nem pénzügyi szolgáltatók számottevő pénzmosási kockázatnak vannak kitéve, amely jelentős sérülékenységet okoz a pénzmosás elleni intézményrendszerben nemcsak Magyarországon, hanem az EU-ban és világszerte is. A hiányosságok többek között rendkívül alacsony bejelentési hajlandóságot eredményeznek. Ezen sérülékenységeket felismerve az irányadó nemzetközi szervezetek és az EU is a nem pénzügyi szolgáltatók szigorúbb felügyeletét és a felügyeleti szervek közötti koordinációt szorgalmazza, amely a közeljövőben változást hozhat a területen, és csökkentheti a szektor pénzmosási kitettségét. Érték: A tanulmány több évre visszamenőleg tekint át statisztikai adatokat, melyeket párhuzamba állít a jelenlegi pénzmosás elleni intézményrendszerben tapasztalható, nem pénzügyi szolgáltatókkal összefüggő trendekkel, illetve ráirányítja a figyelmet egy pénzmosási szempontból viszonylag elhanyagolt szektorra. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Belügyi Szemle (2010) is the property of Ministry of Interior of Hungary and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)