A pártpreferencia és a kommunikációs csatorna bizalom hatása az országimázsra. (Hungarian)

The effect of party preference and communication channel trust on country image. (English)

THE AIM OF THE PAPER The 2022 parliamentary elections, as well as the events of the past period, including the hostilities in Ukraine after February 2022, have an influence on the international perception of each country. During their campaign communication, political parties make statements regarding events and policies, the purpose of which is to influence voters along issues of principle. My aim is to investigate the effect of party preference in Hungary on the orientation habits, and to what extent the perception of the parties affects the trust in the various marketing communication channels. On the other hand, I examine whether this preference has an effect on the perception of the ten countries examined during the study. METHODOLOGY During my research, I rely on secondary statistical data and primary quantitative questionnaire research. MOST IMPORTANT RESULTS The preferences of voters are reflected in the communication channels used for information. Based on the trust indices of the channels, polarization can be observed on the pro-government and opposition lines. Pro-government voters prefer to find their information through traditional channels, while opposition voters prefer online and social media platforms, which data confirm the results of previous market research. If we examine the evaluations of the countries, we are able to identify similar groups in both cases, by comparing the commissions and the entire sample in the case of public television, as well as by examining the evaluations of pro-government and opposition voters. RECOMMENDATIONS Based on the data, it is worthwhile to further investigate the trust of communication channels, in order to be able to gain a deeper understanding of credibility and thereby influence the perception of a less preferred channel. The research gives a glimpse into the operation of the political narrative coming through the channel, so it is recommended that we take this effect into account during the country image (country acceptance) research. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

A TANULMÁNY CÉLJA A 2022-es évi országgyűlési választások, valamint az elmúlt időszak eseményei, beleértve a 2022 februárját követő harci cselekményeket Ukrajnában, befolyással vannak egy-egy ország nemzetközi megítélésére. A politikai pártok kampánykommunikációjuk során állásfoglalásokat tesznek történésekkel és irányelvekkel kapcsolatban, melyek célja befolyásolni a szavazókat elvi kérdések mentén. Célom vizsgálni, hogy Magyarországon a pártpreferenciának milyen hatása vannak egyrészt a tájékozódási szokásokra, mennyiben befolyásolja a pártok megítélése a különböző marketingkommunikációs csatornák bizalmát. Másrészt vizsgálom, hogy e preferencia hatással van-e a tanulmány során vizsgált tíz ország megítélésére. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásom során szekunder statisztikai adatokra illetve primer kvantitatív kérdőíves kutatásra támaszkodom. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A választók preferenciáit tükrözik a tájékozódásra használt kommunikációs csatornák. A kormánypárti és ellenzéki vonalon polarizáció figyelhető meg a csatornák bizalmi indexei alapján. A kormánypárti szavazók inkább a hagyományos csatornákon keresztül, míg az ellenzéki szavazók inkább online és közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódnak, mely adatok megerősítik korábbi piackutatások eredményeit is. Amennyiben az országok értékelését vizsgáljuk, úgy hasonló csoportokat vagyunk képesek azonosítani két esetben is, a közszolgálati televízióban inkább megbízók illetve a teljes minta összevetésével, valamint a kormánypárti és ellenzéki szavazók értékelését vizsgálva is. GYAKORLATI JAVASLATOK Az adatok alapján érdemes a kommunikációs csatornák bizalmát tovább vizsgálni, annak érdekében, hogy a hitelesség mélyebb megértésére legyünk képesek és ezzel befolyásoljuk egy-egy kevésbé preferált csatorna megítélését. A kutatás a csatornán keresztül érkező politikai narratíva működésébe enged bepillantást, így javasolt, hogy az országimázs (ország-elfogadottság) kutatások során, ennek a hatását figyelembe vegyük. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Marketing & Menedzsment is the property of University of Pecs and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)