A teljes körű kivizsgálás eredményei fülzúgásban szenvedőkön. (Hungarian)

Results of the detailed examinations in patients suffering from tinnitus. (English)

Introduction: Tinnitus is a sound without an external sound stimulus, usually only perceived by the sufferer. Inner ear damage might be found in its background, although many other possible causes exist. Therefore, there is a need for a detailed examination in all cases. Method: In the present investigation, 100 patients (38 men, 62 women; mean age ± SD: 59 years ± 11.3) suffering from tinnitus were enrolled. The data and examination results of these patients were analysed in detail. The outcomes of the brain MRI, carotid-vertebral ultrasound, cervical X-ray, pure-tone audiometry, and tinnitometry were analyzed regarding the detailed examinations. Results: In terms of tinnitus laterality, left-sided (34%) and both-sided (53%) were the most frequent ones. The frequency of the examinations was the following: audiometry and tinnitometry (100%), cervical X-ray (80%), cerebral MRI (76%) and carotid-vertebral Doppler ultrasound (21%). Cervical spondylosis/spondyloarthrosis (69 patients), vascular encephalopathy (56 patients) and atherosclerosis of the carotid artery (20 patients) were observed as the most common aberrations. Using the audiometry, normal hearing was detected in 14%, slight sensorineural hearing loss in 25%, moderate sensorineural hearing loss in 44% and severe sensorineural hearing loss in 17%. Tinnitometry detected tinnitus with a mean frequency of 4200 ± 2200 Hz and intensity of 40 ± 14.4 dB. Conclusion: The detailed examination of patients suffering from tinnitus is essential in multidisciplinary therapy planning. Possible complications in other organs can also be detected using the carotid-vertebral ultrasound as screening method. Based on the cervical X-ray, the somatosensory tinnitus form can be observed. Pure-tone audiometry and tinnitometry help detect hearing loss combined with tinnitus, pitch, and loudness, which are also essential in therapy planning. Orv Hetil. 2022; 163(42): 1682–1689. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Bevezetés: A fülzúgás külső hanginger nélküli hangjelenség, amely általában csak a tinnitusban szenvedő által hallható. Hátterében állhat belsőfül-eltérés, de számos egyéb etiológiai háttér is ismert, ezért fontos a részletes kivizsgálás. Módszer: Kutatásunk során 100, fülzúgásban szenvedő beteg (38 férfi, 62 nő; átlagéletkor ± SD: 59 év ± 11,3) adatait és vizsgálati eredményeit elemeztük. A részletes kivizsgálás után az agykoponya-MRI, a carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat, a nyakigerinc-röntgen, valamint a hallásmérés és a tinnitometria eredményeit értékeltük. Eredmények: A fülzúgás oldaliságának megoszlásánál dominált a bal oldali (34%), valamint a kétoldali (53%) fülzúgás. Az elvégzett vizsgálatok gyakoriságának sorrendje a következőképpen alakult: hallásmérés és tinnitometria (100%), nyakigerinc-röntgen (80%), agykoponya-MRI (76%) és carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat (21%). A leggyakoribb eltérésnek a nyaki spondylosis/spondyloarthrosis (69 beteg), a vascularis encephalopathia (56 beteg), valamint a carotis atherosclerosis (20 beteg) adódott. A tisztahangküszöb-audiometria alapján meghatározott kategóriák a következők voltak: ép hallás (14%), kis (25%), közepes (44%), illetve nagy (17%) fokú sensorineuralis halláscsökkenés. A tinnitometria alapján az átlagos frekvencia 4200 ± 2200 Hz volt, 40 ± 14,4 dB-es átlagos tinnitusintenzitás mellett. Következtetés: A fülzúgó beteg vizsgálatakor lényeges a részletes kivizsgálás, amely alapján multidiszciplináris megközelítéssel van lehetőség a terápiatervezésre. A carotis-vertebralis ultrahangvizsgálat szűrő jelleggel történő elvégzése fontos az egyéb szervrendszeri szövődmények kimutatása érdekében. A nyakigerinc-röntgenvizsgálat alapján a szomatoszenzoros tinnitusformák detektálhatók. A hallásméréssel kizárható a tinnitushoz társuló halláscsökkenés, illetve a tinnitus intenzitása és frekvenciája is meghatározható, melyek szintén lényegesek a terápiatervezés szempontjából. Orv Hetil. 2022; 163(42): 1682–1689. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Hungarian Medical Journal / Orvosi Hetilap is the property of Akademiai Kiado and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)