Feeding two single strain probiotic bacteria and wheat bran failed to modify the production traits but altered some gut characteristics in broiler chickens.

Búzakorpa, valamint két egytényezős probiotikum etetése nem befolyásolta a termelési paramétereket, azonban megváltoztatta a bél egyes paramétereit brojlercsirkék esetében. (Hungarian)

The effects of a single strain lactic acid producing bacteria (LAB) (Lactobacillus farciminis 5x10⁹ CFU/kg) and a single strain butyric acid producing bacteria (BAB) (Clostridium butyricum 2.5x10⁹ CFU/kg) with or without wheat bran supplementation (WB), were investigated on the production traits and on several gut characteristics of broiler chickens. In total, 576 male Ross 308 day-old chickens were divided into 24 floor pens and fed a corn-soybean based control diet (C) and five other probiotic or wheat bran supplemented diets (LAB, BAB, LAB+WB, BAB+WB, C+WB) in 4 replicates. The wheat bran content of the starter, grower and finisher diets were 3, 6 and 6%, respectively. During the 37 day long fattening period, growth rate, feed intake were recorded and feed conversion was calculated. At the end of the trial, 8 chickens per treatment were slaughtered and the following parameters investigated: trypsin, lipase and amylase activity of the jejunal chyme, ileal histomorphology and Lactobacillus load. None of the treatments resulted significant differences in the production traits (P>0.1). BAB supplementation tended to decrease digestive enzyme activity. Feeding WB in all combination increased crypt depth (P=0.002), ileal muscle layer thickness (P=0.001) and decreased the villi: crypt ratio (P=0.037) in the ileum. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Kutatásunk során egy tejsavtermelő (LAB) (Lactobacillus farciminis 5x10⁹ CFU/kg) és egy vajsavtermelő baktériumtörzset tartalmazó (BAB) (Clostridium butyricum 2.5x10⁹ CFU/kg) probiotikum készítmény hatását vizsgáltunk önmagában, valamint búzakorpa kiegészítéssel (WB) a termelési paraméterekre és a bél néhány morfológiai tulajdonságára baromfi esetében. Ennek során 576 Ross 308 típusú napos kakast osztottunk hat kezelési csoportra, 4 ismétlésben, csoportonként 24 állatot beállítva, kukorica alapú tápot alkalmazva (C, LAB, BAB, LAB+WB, BAB+WB, C+WB). Az indító, nevelő és befejező táp búzakorpa tartalma 3, 6 and 6% volt. A 37 napos nevelés alatt mértük a csirkék testtömeg-gyarapodását, takarmányfogyasztását és kiszámításra került a takarmányértékesítés. A hízlalást követően kezelésenként 8 állat került levágásra, majd az alábbi paraméterek vizsgálatára került sor: tripszin, lipáz és amiláz aktivitás a jejunumból, ileális hisztomorfológiai paramáterek és ileális Lactobacillus szám. Egyik kezelés sem eredményezett szignifikáns különbségeket a termelési paraméterekben (P>0.1). A BAB kezelés tendenciálisan csökkentette az emésztőenzim aktivitást. A búzakorpa kiegészítés hatására minden kombinációban nőtt az ileális kriptamélység (P=0.002), az izomvastagság (P=0.001) és csökkent a boholy-kripta arány (P=0.037). [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Journal of Central European Agriculture is the property of Journal of Central European Agriculture and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)